Beregi Múzeum
A kerékpározás története - időszaki kiállítás
Állandó Kiállítások
Élő Múzeum
Strandszezon és fürdődressz - időszaki kiállítás
Aktuális - Mozaik Múzeumtúra

Raktárunk rejtett kincsei

 

DEBRECENI MAGYAR KIRÁLYI TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEM KÖZPONTI ÉPÜLETE, 1945

 

A Beregi Múzeumban dolgozó elődeink az idők során mintegy 6145 darab, különböző témájú képeslapot gyűjtöttek össze. Ezen gyűjtemény darabjainak nagy része írott üdvözlőlap, így képi és írásos forrásként is szolgál.

A fent látható képeslapot Csiszár Árpád, a múzeum alapítója gyűjtötte, melynek leltári száma a D.73. A levelezőlapon a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Központi Épülete (mai nevén Debreceni Egyetem) látható. Az egyetem 1921-ben vette fel az alapításban kiemelkedő szerepet játszó egykori miniszterelnök, Tisza István nevét, melyet egészen 1945-ig viselt.

 


 

 

Öntöttvas kályha

 

 

 

A képen látható 19. századi öntöttvas kályha 1979-ben került a Beregi Múzeum öntöttvas gyűjteményébe a vitkai Kovács Józseftől.

A gyűjtő, Felhősné dr. Csiszár Sarolta a következő sorokat jegyezte le a tárgyról a leltárkönyvbe: " 9 részből álló, nyolcszögletes aljú, teste hengeres, csipkés párologtató ajtós, lefelé csipkés, cakkos peremű kerek fedővel. Domborműves tüzelőtérrel." A darabokra szedhető kályha a hisnyóvizi öntödében készült és Vásárosnaményban használták az 1940-es évekig.

 

 

 

 


 

Fotótárunk egyik helytörténeti jelentőségű fotója, melyen egy vásárosnaményi utcarészletet (mostani Szabadság tér) láthatunk az 1940-es évekből. A fotó Csiszár Árpád múzeumalapító által került a fényképgyűjteménybe, ahol a 2812.2-es leltári számot kapta.

 


 

 

Fakutya (csizmahúzó)                         

 

Régen a fakutya szinte minden háznál megtalálható volt, hiszen a falusi férfiak többsége télen-nyáron csizmába járt, amit nem volt könnyű lehúzni, pláne ha az illető még pocakos is volt. A csizmahúzót többnyire a ház bejáratának a közelében tartották, amelyet úgy használtak, hogy a csizma sarkát beakasztották a fakutya erre kialakított részébe, a másik lábukkal megtámasztották a fakutyát, és kihúzták a csizmából a lábukat. A képen látható csizmahúzó 1965 óta gazdagítja a Beregi Múzeum néprajzi gyűjteményét, melyet 1910 körül készítettek Vitkában. "Fűzfa, gyalult, faragott 2 kis lábbal. Két oldalán félkörű bevágás" - olvashatjuk Csiszár Árpád tárgyról készült bejegyzését a leltárkönyvbe. A fakutya Lukács Ferenc vitkai lakos ajándéka, melynek hosszúsága 43,5 cm, szélessége 12 cm.


 

Palatábla

 

 

A palatábla a füzet elődje volt, amelyre kis zsinórral kötötték fel a palavesszőt és a szivacsot (spongyát), amivel az írás vagy rajz letörölhető volt. A képen látható palatábla a Beregi Múzeum iskolatörténeti gyűjteményének része, melyet a múzeumalapító, Csiszár Árpád jegyzett be a leltárkönyvbe a 64.155.1.-es leltári számmal és következő leírással: Pala, keményfa keretben. A palatáblát 1920 körül készítettek és Beregsurányban használták. A tárgyat Molnár Sándor beregsurányi lakos ajándékozta a múzeumnak 1964. május 8-án.


 

Sörös korsó

 
                                                           
 
A képen látható sörös korsót Vitkában használták az 1960-as évekig. A Beregi Múzeum gyűjteményébe 1963-ban került Koncz Endréné vitkai lakos ajándékaként, ekkor kapta a 63.72-es leltári számot. A gyűjtő, Csiszár Árpád a következőket jegyezte be a tárgyról a leltárkönyvbe: "Csiszolt üveg fém fedéllel. A fedél tetején porcelánon arckép. A fül üvegből. A tető sarkánál fém törpe sörös hordóval."
 
 

SZÉK

"Tölgyfa, ácsolt, faragott. Háta szív alakú bevágással. Ülője mélyen gömbölyített." - ezzel a leírással került bejegyzésre a képen látható tárgy, melyet 1963. augusztus 12-én ajándékozott a Beregi Múzeumnak Balogh Sándor tarpai lakos. A széket Paládi Károly készítette 1890 körül, melyet Tarpán használtak.


 

Sótartó

                   

 

A képen látható szaruból készült sótartót - melynek szélessége 7,5 cm, hosszúsága 7,7 cm - Márokpapiban készítette Molnár Gábor makkoltató kondás az 1850-es években. A gyűjtő Csiszár Árpád a 67.14.3.-as leltári számmal jegyezte be a tárgyat a néprajzi gyűjteménybe a következő leírással: "Szaru. Két végén fával bedugott. Mintázott, pásztor alakkal." A sótartó 1967. áprilisában került a Beregi Múzeumba, Bacsó Bertalan márokpapi lakos ajándékaként.


 

 

  

Levélnyomó

"Aragonit, faragott, Dante domborművű képével." - olvashatjuk a tárgyról készült leltárkönyvi bejegyzést Csiszár Árpád kézírásából. A levélnyomót G. Barsanti olasz képzőművész készítette, amely 1970-ben került a Beregi Múzeum gyűjteményébe Dr. Szedlár Jenő ajándékaként, ekkor kapta a 70.55.4.-es leltári számot és különlegessége, hogy a vásárosnaményi Eötvös családé volt.

 


 

Doboz, ládika

                                                                   

 

A képen látható tárgy a Horváth nemesi család leveles ládikája volt a XIX. században, amely 1984-ben került  a Beregi Múzeum gyűjteményébe a vásárosnaményi Dr. Horváth Györgyné ajándékaként.

A ládikó - melynek szélessége 32 cm, magassága 15 cm - a 84.8.1.-es leltári számot kapta, melyről a gyűjtő, Felhősné dr. Csiszár Sarolta a következőket jegyezte le a leltárkönyvbe: "Puha fa tetővel, zárral. Eredetileg textillel bevont. Fém pántokkal erősített, díszített. Végén vas fülekkel."

 


 

    Korcsolya

" 3 szegletű hasáb, elől hegyes, csónakszerű, alján végig vastag vas dróttal" - ezzel a leírással került bejegyzésre a képen látható fa korcsolya, amelyet Nagy Sándor készített Gulácson 1940-ben. A tárgy 1966. május 12-én került be a Beregi Múzeum néprajzi gyűjteményébe a gulácsi Koncz Sándor ajándékaként.


 

KÖPÜLŐ, ZÜRBÖLŐ
               alt                    alt
   A képen látható vajköpülő 1979-ben került a Beregi Múzeumba a vásárosnaményi
Balogh Gusztávné ajándékaként. A tárgy a 79.31.6.1-2. leltári számot kapta, és a következő leírást olvashatjuk róla a leltárkönyvbe:
"Üveg, szegletes, felül csavaros. Felső része bádog, csavaros, a köpülő üvegjére csavarható öntöttvas fogaskerék áttétellel, alul vitorlával és felül hajtókarral."
A bejegyzés szerint a vajköpülőt Vásárosnaményban használták.
 

 

RAKTÁRUNK REJTETT KINCSEI

Dohányvágó

"Gyalult, keretezett fenyő táblára szerelt csuklós, kovácsolt kés" - ezzel a leírással került bejegyzésre a képen látható tárgy, amely a 63.571.1. leltári számot kapta. A dohányvágót Király Bertalan készítette Csarodán 1911-ben, amely 1963. november 25-én került a Beregi Múzeum gyűjteményébe.


 

I. világháborús emlékbögre Ferenc József és II.Vilmos arcképével


alt  

 
A képen látható porcelán bögre az első világháború kitörésekor 1914-ben készült szuvenírként Csehországban. A háború kitörésekor ezzel a díszítéssel többféle bögretípusok is készültek, amelyekhez legtöbbször a vásárokon juthatott hozzá a falusi lakosság. Ezek a bögrék nem kerültek mindennapi használatba, általában a kredenc polcán találtak neki helyet. 
 
A Beregi Múzeum raktárában is több hasonló bögrét találhatunk.
A képen látható példány 1967-ben került a Múzeumba a gergelyiugornyai Huszti Károlytól. Leltározója a múzeumalapító Csiszár Árpád, aki a magasságát 9 cm-nek, a szélességét 6 cm-nek határozta meg.
 

 

LÁBAS
 
Ma már leginkább csak múzeumokban látjuk, vagy lakásokban
dísztárgyként áll a polcon, amit valamikor dédszüleink mindennap
használtak, szabadtűzre állítva sütöttek, főztek benne.
 
 
A képen látható cseréplábas 1850 körül készült és Gergelyiugornyán használták. 1963 júniusában került a Beregi Múzeum gyűjteményébe ajándékozás révén, File István gergelyiugornyai lakostól.
A tárgy a 63.230-as leltári számot kapta; bejegyzője Csiszár Árpád, a következőket írta a múzeumi leltárkönybe: "Cserép, 3 lábbal és fogóval (nyéllel). Kívűl fehérre pattogott, belül mázas."
A tárgy, bekerülése után restauráláson vett részt.

Az érdeklődők a cseréplábast megtekinthetik a Máthé-kúriában
(Vásárosnamény, Rákóczi út 13.) nyitvatartási időben.

 



GABONADARÁLÓ


A daráló a szárazmalom tapasztalatainak a felhasználásával készült. Ezt a darálót Beregdarócón készítették 1900 körül és az 1950-es évek elején használták utoljára. 1966-ban került a Beregi Múzeumba a készítőtől, Barkaszi Józseftől.


alt
alt
















A daráló gyűjtője Csiszár Árpád, aki 67.41.5.1-8. leltári számmal jegyezte be a gyűjteménybe. Csiszár Árpád bejegyzése a leltárkönyvből:"Tölgyfa ácsolt álványon, nagy tőkében alsó malomkő, felette vas tengelyen libegő felső kő, fa fogaskerekek nagy vas hajtókerék. Garattal."

A Beregi Múzeum látogatói a darálót a Máthé-kúriában (Vásárosnamény, Rákóczi u. 13.) tekinthetik meg.

115122
Ma
Tegnap
Héten
Múlt hét
A hónapban
A múlt hónapban
Összesen
202
90
2217
111104
5649
4048
115122

IP Címed: 54.225.39.142
2017-09-24 15:37